TUDTAM, hogy vannak ezek a
spermatartályok,
Úgy döntöttem, hogy ezt az
írást olvasnotok, látnotok kell.
Csupa-csupa cégéres
gazember.
Magyar Hírlap, 2008. 06. 13. "Gyurcsány agresszivitása egyre nő"
EZ CSOBBANT!
A "medencében",
Zsoltunk...
S a köpködők őrülten rohangálnak a parton, hogy hát "itten inzultálják a zsidókat!" - miközben mocskosul, folytatólagosan, önmagukat felfedve CSULÁZNAK MINKET....
NEM ÉRTIK ŐK: épp azt teszik,
amit szóvátettél, Zsolt. Tán nem is szándékoltad, de a metszett
tökénél ragadtad meg a problémát.
Van egy izgalmas, kortörténeti és morális tartalmú
sztorim.
MIFÉLE eszmeiség a
'bukási spirálban' lévő deviáns, antiszociális,
extrém individualista és szociáldarwinista, egyúttal zsidó és
kontraszelektáló elitista PESTI ÁL-liberalizmus ??
Egyértelműen BOLSEVIK
gyökerű.
A párt alakulása és vezetőinek
személyes, családi indíttatása,
valamint szocializációja
egyértelműen AZ.
Mint másutt
(http://pestiturul.blogspot.com)
Demszky
példáján (tipikus az ipse,
minden sejtjében,)
kifejtem,
ez a kártékony eszmeiség a
nyugati liberalizmus torz leképeződése
egy posztkommunista
nomenklaturában nevelt senkiháziakból álló igen szűk és arrogáns
kisebbségben.
A másik, a bolsevizmussal együttjáró közös vonás e nyomorult mozgalomban és pártszerűségben: a zsidó származás.
Ami egyenlő a többségi nemzet
és kultúrája megvetésével. 
Ismétlem:
a bolsevizmus azon a
metafizikai föltevésen alapul, hogy
a rosszból jó származhatik,
hogy lehetséges,
(mint Razumihin mondja a Bun és bunhodés-ben:)
az igazsághoz keresztülhazudni magunkat....
E sorok írója nem képes ezt a
hitet osztani, és ezért feloldhatatlan erkölcsi dilemmát lát a
bolsevik állásfoglalás gyökerében, míg a demokrácia –
hite szerint – csak emberfeletti lemondást és
önfeláldozást követel azoktól, akik tudatosan és becsületesen végig
akarják csinálni.
De ez, ha talán emberfeletti erot igényel is, nem lényegében megoldhatatlan kérdés, mint a bolsevizmus erkölcsi problémája. /Lukács György: a bolsevizmus, mint erkölcsi dilemma/
Láttam a "vasba öltözött munkásosztályt". Mert láttam az öntudatra ébredt proletariátus megtestesítőjeként, az osztály "organikus értelmiségeként" a kommunista pártot. /Eurozine, Gombár Csaba jegyzete/
"A marxisták által emlegetett "proletárerkölcs" a diktatúra urainak az alattvalók általi önkéntes, meggyőződésből való kiszolgálását jelentette.
Posztkommunizmusban kirívó módon a hatalom legitimálásának propaganda eszköze az erkölcs, és vele együtt minden (régi) idealizmus.
Legkevésbé azok hisznek benne, akik hirdetik.
Azoknak a pozícióknak a törvényesítésére azonban, melyekből egyáltalán hirdetheti valaki, az erkölcs a legkifizetődőbb média-fogás.
Az új hatalmaskodók titkos
jelszava: "Ami erkölcsi malaszt tőlem neked, az hatalmi haszon
általad nekem."
Gyakorlatiasan, ahogyan a marxizmus átfertőzései magukkal hozzák: mennél inkább betartod a törvényt és a szokásokat, annál inkább kizsigerelnek azok, akiknek módjuk van törvényen és szokásokon kívül helyezkedve irányítani a törvényes és szokások szerinti életet.
